A tünetek gyakrabban jelentkeznek nappal, mint éjszaka...

Az irritábilis bélszindróma az emésztőrendszer funkciózavara, ami krónikus panaszokkal jár, és a 20 és 30 éves kor közti nők körében fordul elő leggyakrabban. Semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, és többnyire 20-30 éves korosztályban jelentkeznek először a panaszok, kétszer olyan gyakorisággal nők, mint férfiak esetében. A tünetek idővel súlyosbodnak, enyhülnek, de időnként meg is szűnhetnek!

A tünetek gyakrabban jelentkeznek napközben, mint éjszaka. A panaszok hónapokon, éveken, akár egy életen keresztül megnehezítik a beteg életét. A betegség nem rosszindulatú, nem fertőző, nem növeli a bélrák kockázatát, nem csökkenti a várható élettartamot sem. A kellemetlen tünetek befolyásolják a páciensek mindennapjait.
A pontos oka nem ismert, valószínűsíthetően az agy és a bél közti információcsere-zavar okozhatja (serotonin-neurotransmitter→ingerületátvivő anyag). A bélmozgás zavara és a normál emésztési folyamat fájdalmas mivolta is ezt támasztja alá. A betegek bélfalában nagyszámú fehérvérsejt (lymphocyta) található, ami a bélfal-gyulladását jelzi. Szerepet játszhat a panaszok kialakulásában a bélflóra összetételének és a bél áteresztő-képességének megváltozása. Bakteriális vagy virális fertőzés (infekció).


Tünetek nagyfokú változatosságot mutathatnak, néha más betegséget is utánozhatnak.

Emésztőszervi panaszok

  • görcsös hasfájás, egyéb fájdalom érzés a has - és gyomortájékon (székelést követően enyhülnek)
  • alhasi nyomásérzés
  • teltségérzet, étvágytalanság
  • a rendszertelen székelés (hasmenés, szorulás, vagy felváltva mindkettő)
  • a széklet állaga változó lehet (kemény, híg, laza)
  • haspuffadás
  • haskorgás (hallható bélmozgás)
  • gyomorégés
  • hirtelen hányás, hányinger nélkül

Nem emésztőszervrendszert érintő panaszok

  • pszichosomaticus vagy pszichés megbetegedések (félelem, depresszió, nehezített koncentráció)
  • alvászavar
  • fejfájás, migrén
  • hátfájdalom
  • émelygés, szédülés, levertség
  • elesettség és gyengeség érzet
  • szívdobogás-érzés
  • testsúly-problémák

Súlyosbító körülmények, kiváltó tényezők

  • testi-lelki megterhelés (stressz és harag)
  • táplálkozás (elfogyasztott étel, étkezés módja, táplálkozási szokások)

Diagnosztizálás

Az orvos a kórtörténet alapján könnyen megállapítja a betegséget, mivel jellegzetes tünetekkel jár (emésztőszervi panaszoknál 2 tünet kötelező jelenléte). Kizárja az egyéb más betegségeket (Chron-betegség, Colitis ulcerosa, bélrák, laktózintolerantia, fruktóz – és glutén-érzékenység, gyomor-bélrendszeri fertőzések).

Vizsgálatok

  • Labor: székletminta – tenyésztés (vér, baktérium, parazita), vérkép, vese – és májfunkció, ionok, albumin, CRP, We
  • biomarkerek: calprotectin vagy lactoferrin
  • Hasi UH (hasi sonographia)
  • végbél és/vagy vastagbél tükrözés flexibilis endoscopos vizsgálata (rectoscopia, colonoscopia, sigmoidoscopia)
  • laktóz intolerancia vizsgálat (tejcukor – érzékenységi teszt)
  • cöliákia (lisztérzékenység, gabonafehérjékkel szemben)→hasonló tüneteket produkál
  • vékonybél röntgen
  • CT (computertomographia)
  • Pszichologiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás

Kezelés

A legtöbb esetben az enyhe tüneteket megfelelő stressz-kezeléssel, étrend és életviteli módosítással eredményesen vissza lehet szorítani. Ha azonban a tünetek mérsékeltek vagy súlyosabbak, akkor többre van szükség, mint életviteli változásokra.

Jó tanácsok

  1. Kerülendők, erős fűszerek, élvezeti szerek (kávé, alkohol, dohányzás-nikotin)!
  2. Elegendő folyadékfogyasztás (cukros üdítőitalok, gyümölcslevek, szén-dioxiddal dúsított ásványvíz mellőzése)!
  3. Tartós gyógyulás nem érhető el, a terápia a panaszok enyhítését célozza!
  4. Dietetikus igénybevétele helyes étrend és táplálkozási szokások kialakításához.
  5. Próbáljon meg változatosan, színesen étkezni, kis adagokat fogyasztani!
  6. Naplóvezetés a panaszokról!
  7. Stressz-csökkentés, lazító gyakorlatok, testmozgás (séta, jóga, pilates)!


Étkezési és táplálkozási tanácsok

  • hüvelyesek mellőzése (bab, káposzta, brokkoli, kelbimbó, karfiol, karalábé, borsó)→bélgáz-képződés→puffadás, hasfájás
  • nyers zöldségek, hagymák és saláták
  • nyers gyümölcsök: kis adag bogyós gyümölcs, citrusfélék
  • probiotikumok csökkentik a tünetek erősségét.
  • laktóz-mentes vagy csökkentett tartalmú élelmiszerek fogyasztása: laktáz-enzim lebontja az egyszerűbb cukrokat (monoszacharidok) és a tejcukrot (laktóz), édességek, méz kis mértékben tolerálható
  • fermentált élelmiszerek (joghurt, kefir, kemény sajt) kevesebb laktózt tartalmaznak, mint a tej
  • sovány baromfihús
  • halat
  • rosttartalmú ételek: burgonya, rizs, kukorica
  • növényi olajok, esszenciális zsírsavak
  • emésztőenzim-szint növelése

Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés.

  • Ca-antagonisták gátolják a görcsöket és kiegyensúlyozzák a székletürítés gyakoriságának ingadozását, nincs szív-és érrendszeri mellékhatása
  • Görcsoldó készítmények
  • Depresszióra triciklikus antidepresszánsok
  • Szorulásra ballaszt-anyagok (korpa, lenmag), hashajtók
  • Hasmenésre has fogó szerek (loperamid – tartalmú)
  • puffadásra gyógynövények (kamilla, édeskömény, kömény, ánizs)
  • gázképződést gátló szerek (szimetikonok, pektin, útifű)
  • fájdalomra analgeticum (NSAID-nem szteroid gyulladáscsökkentő, opioidok), melegvizes-palack
  • Izomlazításra progresszív izomrelaxánsok, relaxációs gyakorlatok, hipnózis, pszichoterápia (viselkedés terápia)
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!