Az egyik középkori füvészkönyv szerint Plinius a következőket mondta: „Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől.' Ez jókora bók egy gyógynövénynek. A papsajt, más néven kereklevelű mályva persze nem mindentudó csodaszer. A népi gyógyászat elsősorban a felső légutak megbetegedéseinél, köhögésnél, rekedtségnél, torokfájásnál, valamint gyomor- és bélhurutok esetén használja.
A papsajt levelei ugyanis 8%, a virágja kb. 10% növényi nyálkát tartalmaz, amely ingercsökkentő védőfilmként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A növény csekély cseranyag-tartalma erősíti ezt a hatást.
Hasonlóan gyógyhatású az erdei mályva, amely erdei, mezei utak szélén, elhagyatott telkeken, törmelékes talajokon él. Vékony, orsós gyökérrel kapaszkodik a talajba. A gyökérből több, a talajon elterülő, csak a vége felé emelkedő szár fejlődik. Levelei hosszúnyelőek, szórt állásúak, kerek vagy vese alakúak, hegyesen csipkés szélűek. A virágok a levelek hónaljában csomókban állnak, csészéjük kettős, 5 szirmuk van, azok kb. 2 cm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, szárítás alatt megkékülnek.
A virágzás június, július, augusztus hónapra esik. A virágokat csészéstől, de kocsány nélkül szedjük, ám szedhetjük a leveleket vagy akár az egész növényt is.
