Az anyaság jobban öregít, mint a dohányzás vagy a túlsúly – erre a megállapításra jutottak legalábbis az amerikai George Mason Egyetem kutatói.
A kutatás során kétezer, 20 és 44 év közötti nő DNS-mintáját vizsgálták és megállapították, hogy az anyák telomerei (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, amely összefügg az életkorral és az élettartammal) 11 évvel öregebbek, mint a gyermektelen nőké. Eszerint a stresszes anyaság és a gyerekek száma felgyorsítja ezt a folyamatot. Az édesanyák rosszabb állapotban vannak, mindegy, milyen rasszhoz vagy korba tartoznak.
Átgondoljuk a női élet, saját életünk kilátásait, mielőtt elköteleződnénk az ápolás oltárán akár anyaként, akár rokonként, akár az idős, beteg rokonok gondozójaként. Aki figyel és akarja, illetve hajlandó reálisan is gondolkozni, tudhat már jól informált döntést hozni. Ha önmagunkról gondoskodni akarunk, akkor annak mik a feltételei anyagi, energetikai, pénzügyi, időbeli, testi és lelki értelemben.
Régen a nők élete a gondoskodó munkák végzéséről szólt nagyrészt, gyerekszülés, felnevelés, közben az idős, beteg rokonok ápolása. Meg le is nézték azokat, akiknek nem volt gyereke.
Most nem is szülnek, látható a szülési statisztikákban is. Marad idejük, energiájuk és pénzük a saját egészségükről, jövőjükről, idős korukról gondoskodni, a saját lelki egyensúlyukat és belső békéjüket megkeresni, meglelni, ápolni és fenntartani, teljes, boldog, autonóm életet élni.
Az öregedés, az életvég, vagy akár egy hosszú, halálos betegség viselése sem elsősorban attól függ, hogy van-e gyereke az embernek, vagy nincs, hanem hogy azt milyen módon tudja élni, megélni, végig élni, illetve milyen emberi kapcsolatai, érzelmi kötődései, közösségei vannak általában.
Rengetegféle család van és a családban sokféle borzalom, elképesztően nyomasztó emberi viszonyok.
A férfiak története, erőforrásokhoz való hozzáférésük egészen más, és nem is nagyon látom, hogy szándékukban állnak társadalmi méretekben a saját életükről, felnőttkori életvezetésükről, és időskori életükről érdemben gondolkodni. Pláne ha soha nem is kellett magukat ellátni tiszta ruhával, étellel, tiszta lakással. Akinek pedig megvan a szándéka, egyénileg, az általában odafigyel magára, pénze is van, és megoldja a saját ellátását egy minőségi idősotthonban, vagy új feleséggel, vagy a régivel, vagy fizetett ápolóval/háztartási alkalmazottal. Sőt még a szexuális igényeinek a kielégítését is. Nyilván tisztelet a kivételnek, és a tudatos és (ön)gondoskodó férfiaknak.
A mostani idős generáció akár van gyerek, akár nincs, még jó időben, aktív, agyilag tiszta és mozgásképes idős korában kiválaszt egy szimpatikus otthont, és oda bevonul. Ott aztán kialakítja az életét, a rutinjait, a közösségi kapcsolódásait, és megtanul együtt élni ezzel az újfajta valósággal. Ezzel meg lehet előzni azt, hogy kiszolgáltatva mások, akár a gyerekek döntésének, váratlanul találja magát valaki egy számára unszimpatikus helyen.
Emberek szeretettel, és valódi figyelemmel csodát tehetnek egymással, és tesznek is, akár van közöttük vérségi kötelék, akár nincs. Akár gyerekkel, akár gyerek nélkül lehet rémes vagy boldog az életünk.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
